MAHNOVSCSINA: Az ukrajnai
anarcho-kommunista mozgalom
1917 és 1922 között
1. Földrajzi jegyzetek
A felkelő mahnovisták által ellenőrzött területet nem lehet pontosan behatárolni; határai a támadó ellenséggel szembeni frontok voltak. A harcok folyamán a rohamozó fehér és "vörös" csapatoknak többször is sikerült mélyen behatolni ide; egyszer még arra is rákényszerítették a felkelők seregét, hogy teljesen vonuljanak vissza a területről, ám ez részben a mahnovisták gerilla-taktikájához tartozott: hátrálni, mozgékonynak lenni, a túlerőben lévő ellenséget gyorsan és váratlanul letámadni. Még ha az ellenséges csapatok rövid időre el is foglalták a területet, az újjáépítő, szervező tevékenység mégis anarcho-kommunista szellemben folyt tovább a felkelő rajonban. A parasztkommunák egyszerűen hagyták lerohanni magukat, és mindaddig aktívan vagy passzívan ellenálltak, amíg gerillaseregük újra fel nem mentette őket. Az ellenség a harc négy éve alatt egyszer sem volt képes a rajont ténylegesen, területileg elfoglalni.
A "forradalmi felkelés" területe majdnem teljesen kör alakú volt. 280 km hosszú és 250 km széles, több kormányzóságot felölelt és mintegy 7 millió lakost számlált. Központja Guljajpolje volt, egy néhány kézműves- és ipari üzemmel rendelkező mezőgazdasági város, amely mindazonáltal fontos útvonalak kereszteződésében feküdt. Ez a várost a környék kereskedelmi központjává tette, míg a mahnovscsina számára stratégiai előnyöket biztosított. Guljajpolje lett a mozgalom kiindulópontja, de véres harcok, valamint a mahnovisták számos sikeres kísérletének a színtere is volt. A város mintegy 30 ezer lakost számlált, vasöntödékkel, vasútépítő-műhelyekkel valamint mezőgazdasági üzemekkel rendelkezett. A felkelő terület déli része egészen az Azovi-tengerig húzódott, és Bergyanszk kikötővárost is ellenőrizte. A harcok folyamán a mahnovisták időnként ki tudták terjeszteni befolyásukat Harkov és Jekatyerinovszláv, Taganrog és Rosztov nagyvárosokra is, és átmenetileg még a Krím-félszigetet is elfoglalták Szevasztopollal együtt.
Ukrajnának ez a délkeleti része főként agrárvidék volt. Ennek megfelelően a mahnovscsina mindenekelőtt a parasztok mozgalma lett, hasonlóan Kína gyarmatellenes harcához. Mégis nagy visszhangot keltettek a felkelők jelszavai a városi munkásság körében is, és hatásukra ott is termelőkommunák és gyári szovjetek alakultak, úgyhogy hiba lenne a mahnovscsinát csupán parasztfelkelésként emlegetni. Mindazonáltal vidéken volt a legsikeresebb, a mahnovistáknak a nagyvárosokban sohasem volt elegendő befolyásuk ahhoz, hogy eszméiket olyan következetesen tudják érvényre juttatni, mint az ország több más részén.
Ukrajna nagysága összességében Franciaország területének mintegy négyötöd részét teszi ki, ennek nagy része a híres feketeföld-terület, amelyet igen termékeny lösztalaj borít. Ezen a talajon a gabona, a zöldség és más haszonnövények is megteremnek, de az állattenyésztés is hagyományosan elterjedt. Ukrajnát ugyanakkor számos folyó és több helyen hegyszorosok tagolják, amelyek gyakorta megnehezítik a közlekedést és a területek közötti kapcsolattartást. Nagy erdős területek és tavas vidékek váltakoznak szántóföldekkel és óriási pusztákkal.
Történelmileg nézve Ukrajna évszázadok óta őrzött valamiféle önállóságot, amely akkor sem tűnt el teljesen, amikor az orosz birodalom bekebelezte. A fegyveres partizáncsoportok alakulásának is jelentős hagyománya van ezen a területen.
A harcok kezdetén a terület nyugaton az Osztrák- Magyar Monarchiával, illetve annak az első világháború alatt elfoglalt területeivel volt határos, északon Belorussziával, keleten pedig egybefolyt a Volga ingoványos vidékeivel.
Source: Barikad
Return to The Nestor Makhno Archive
Other pages connected to this site: