A LIBERTER KOMMUNISTÁK SZERVEZŐDÉSI PLATFORMJA
Szervezeti rész
Azok az általános, konstruktív álláspontok, amelyeket fentebb kifejtettünk, alkotják a forradalmi anarchizmus szerveződésí platformját.
Ez a platfonn, amely meghatározott taktikai és elméleti irányvonalakat tartalmaz, az a minimum, amely köré sürgősen szerveződnie kell a szervezett anarchista mozgalom minden militánsának. A feladata éppen az, hogy az anarchista mozgalom minden egészséges elemét egy általános szervezetbe gyűjtse, az állandó alapokon álló, aktívan agitáló Anarchisták Általános Szövetségébe. Minden anarchista militáns tevékenységének ennek megszervezése felé kellene orientálódnia.
Az Anarchisták Általános Szövetségének szervezési alapelvei a következők:
l. Elméleti egység:
Az elmélet jelenti azt az erőt, amely a személyek és szervezetek tevékenységét irányítja egy kijelölt úton egy meghatározott cél felé. Ez természetesen egységes kell, hogy legyen az Általános Szövetséghez tartozó összes szervezet és egyén számára. Az Általános Szövetség minden tevékenysége mind egészében, mind részleteiben teljes összhangban kell, hogy legyen a Szövetség elméleti alapelveivel.
2. Taktikai egység, vagy a cselekvés közös módozatai:
Ugyanígy azok a taktikai módszerek, amelyeket a különféle egyének vagy csoportok követnek a Szövetségert belül, egységesek kell, hogy legyenek, és összhangban kell lenniük mind egymással, mind pedig a Szövetség általános elméletével és taktikájával.
A mozgalom egységes taktikája döntő jelentőséggel bír a szervezet létezése és az egész mozgalom szempontjából: megakadályozza azt a pusztító hatást, amit az egymással vetekedő taktikai irányok okoznak, minden erőt a mozgalomra összpontosít, és egy meghatározott cél érdekében közös irányt jelöl ki.
3. Kollektív felelősség:
Egyszer és mindenkorra száműzni kell az anarchista mozgalom soraiból azt a gyakorlatot, hogy mindenki a saját felelősségére cselekszik. A forradalmi tevékenység, mind a politika, mind a társadalom területén először is alapvetően és természetéből adódóan közösségi. Társadalmi forradalmi aktivitás ezeken a teröleteken semmi esetre sem alapulhat egyéni militánsok személyes felelősségén. Az anarchista mozgalom végrehajtó szerve, az Anarchista Szövetség keményen fel kell, hogy lépjen a felelőtlen individualizmus ellen, és tevékenységét a kollektív felelősségre kell, hogy alapozza: a teljes Szövetség felelős minden egyes tagjának politikai és forradalmi tevékenységéért; és ugyanígy, minden egyes tag felelős az egész Szövetség hasonló tevékenységééit.
4. Federalizmus
Az anarchizmus mindig is elutasította a centralizált szerveződést, mind a tömegek társadalmi életének, mind pedig a politikai akciók terülén. A centralizált forma a kritikai szellem és a kezdeményezések elfojtásán, az egyének függetlenségének elnyomásán és a tömegeknek a "centrum" által való alávetésén alapul. Ennek a formának természetes és elkerülhetetlen hatása a szolgaság és a gépiesség mind a társadalmi életen, mind pedig a szervezeten belül.A centralizmussal szemben az anarchizmus mindig is a federalizmus elvét védelmezte, amely összeegyezteti az egyéni kezdeményezést és függetlenséget a közös cél érdekében munkálkodó szervezettel.
Összeegyeztetve a függetlenséget és minden egyén jogait a társadalmi szükségszerűségek szolgálatával, a federalizmus szélesre tárja a kaput minden hasznos egyéni megnyilvánulás előtt.
De a federalizmus igen gyakran eltorzult anarchista körökben: túl gyakran értelmezték úgy, mint az "ego" kifejezésének mindenek feletti jogát, minden kötelezettség nélkül a szervezet elvárásaira.
Ez a hibás értelmezés szétzüllesztette a mozgalmunkat. Itt az ideje, hogy félreérthetetlenül örökre véget vessünk neki.
A federalizmus az egyének és szervezetek szabad egyetértését tartalmazza a közös célért való munkában.
Ám egy ilyen egyetérrés csakis akkor válhat realitássá, ha a Szövetség összes résztvevője felvállalja a célokat, és megfelel a közös döntéseknek. Egy társadalmi harcot folytató szervezetben, bármily erős federalisztikus alapokon nyugodjék is, nem lehetnek végrehajtatlan döntések. Egy anarchista szervezetben, amely elkötelezte magát a munkások és a társadalmi forradalom irányában, ez még kevésbé megengedhető. Következésképpen, az anarchista szervezet federalizmusa, mikor biztosítja minden tag jogát a függetlenségre, szabad véleményre, az egyéni kezdeményezés szabadságára, ugyanakkor megkívánja minden tagjától, hogy tartsa szem előtt a leszögezett szervezeti célokat, és hajtsa végre a közös dönteseket. Csak ezekkel a feltételekkel van értelme a federalizmusnak, csakis így működhet megfelelően az anarchista szervezet, és így harcolhat céljaiért.
Az Anarchisták Altalános Szövetségének elképzelése megoldja a koordináció és az anarchista mozgalom számtalan aktivitása közötti konkurencia problémáit.
Minden szervezet, amely a Szövetséghez taitozik, a közös szervezet egy-egy élő sejtjét képezi. Minden sejtnek saját titkársága van, amely végrehajtó és elméleti irányítást gyakorol a szervezet politikai és technikai feladatainak végrehajtásakor.
A Szövetség tagszervezetei közötti
koordinálást külön szerv, az erre létrehozott Szövetségi Végrehajtó Bizottság
fogja végezni. Ennek az alábbi
funkciói lesznek: a Szövetség döntéseinek végrehajtása;
az elszigetelt
csoportok elméleti és szervezeti orientálása a Szövetség nézeteinek megfelelő
irányba;
a mozgalom általános helyzetének figyelemmel követése;
a
szervezeti- és munkakapcsolat fenntartása a tagszervezetek között;
a
kapcsolattartás külső szervezetekkel.
A bizottság jogait, felelősségeit és gyakorlati feladatait a Szövetség kongresszusa határozza meg. Az Anarchisták Általános Szövetségének konkrét és meghatározott célja van. A társadalmi forradalom győzelme nevében magához kell vonzania és beolvasztana a munkások és parasztok legforradalmibb, legkritikusabb elemeit.
A társadalmi forradalmat támogatva, és antiautoriter szervezetként, amely az osztálytársadalom lerombolását tűzte ki céljául, az Anarchisták Általános Szövetsége egyenlően támaszkodik a társadalom két alapvető osztályára: a parasztságra és a munkásságra. Egyformán dolgozik mindkét osztály felszabadításán.
A munkásszakszervezetek és a városi forradalmi szervezetek esetében a Szövetség arra törekszik, hogy élcsapatuk és elméleti vezetőjük legyen. Ugyanez a feladat a kizsákmányolt paraszttömegek esetében is. Alapjában, akárcsak a városi szervezeteknél, a Szövetség szándéka a forradalmi parasztszervezetek hálózatának kiépítése, és a továbbiakban egy sajátos parasztszövetség alakítása antiautoriter alapokon.
A dolgozó tömegekből születve, a Szövetségnek részt kell vennüik életük minden szférájában, minden lehetséges oldalról a szerveződés, az állhatatosság és a támadás szellemét erősítve bennük.
Csak ily módon tudja teljesíteni feladatát, betölteni elméleti és történelmi küldetését a munka társadalmi forradalmában, és lehet a felszabadító folyamat szervezett élcsapata.